2014. november 3., hétfő

neked könnyű lehet*

Most, hoyg közeleg a Balaton Maraton, többször eszembe jutott, hoyg mégis mit szívhattam, amikor hagytam magam rábeszélni erre a furcsa konstellációban lévő párban a maratont két nap alatt versenyre, amit nem mellesleg Ritával futok és ez nem afféle kétes értelmű képes beszéd, tényleg ő is Rita, tényleg ő is fut, bár itt jegyezném meg, hogy ketten mégis a beavatatlanok számára érthetetlen Piroskák csapatnévvel bírunk (remélem, eddig mindenki bírt követni), de aztán Gábor olyan kemény edzéstervet rakott össze a múlt és a mostani hétre, hogy ha ezek után sem megy, akkor elmegyek sakkozni. Elmesélem, jó?

Úgy kezdődött, hogy négy alkalom, de ez már egy jó ideje bevett szokás, meg nem lepődöm, bár a történethez hozzátartozik, hogy itt van az e heti terv is, s maradjunk annyiban, hoyg felmerült bennem ez-az. Öt alkalom és akkor a részleteket még nem mondtam.
Én egyébként már nagyon várom a téli időszakot, nincs verseny, nincs csábító futótárs, nincs kényszerem, nincs rettegéssel tarkított érzés, hogy kipróbáljam magam, szóval, nincs semmi ilyesmi, hivatalosan is évadzáró futás, az, hoyg közben azért lesz még itt-ott, engem lázba nem hoz, én már csak a meleg teás kulacsomat szorongatva akarok futni a pusztámban jó hosszúakat és mindezt végtelen békességben.  Vannak vágyaim, aha.

Szóval, négy alkalom. Ránéztem és azt gondoltam, ez tuti nem fog menni, a vége pedig egészen biztosan nem, de mostanában ezt úgy hárítom el, hoyg nem gondolok arra, mi vár a héten rám, csak az aktuális futásra koncentrálok. Mert ilyen rettentően fejlődöm.

1. alkalom: 5 km laza futás. Még nem sikerült rájönnöm, mit takar a laza futás, szerintem azt, hogy hagyjam otthon a telefont a runkeeper-rel és csak fussak - ez még nem igazán megy, konkrétan egyáltalán nem, pedig biztosan lazább lenne, ha nem érdekelne a tempó. De én nem vagyok zen-futó, engem érdekel, szeretem tudni, hol tartok az adott távon belül, mennyi van még hátra, ennek alapján osztom be az erőm, és hát azt sem árt tudni, hogy most tényleg túl gyors vagyok, vagy már barom erős? Egyik sem, de éppen ezért kell képben lennem.
Jól van, abszolváltam. A végére begörcsölt a fenekem, de az, hoyg végre hűvös volt, mindent vitt. 
(+ 2,14 km bemelegítés**)



2. alkalom:  2 km bemelegítés + 2 x 3 km futás (közte 2 perc pihenő) + 1 km levezetés
Ez szép történet volt, senkit ne tévesszen meg a pihenő szó, nem rossz, nem rossz ... megállni. Mert amikor vége van a 2 percesnek (ami elég hamar megtörténik) és újra neki kell lódulni, az valami haláli (nekem), a lábaim éppen leállnak a munkával, már kezdik megszokni, hogy szünet van, s már majdnem azt hiszik, hogy vége, na, és akkor újra neki. A pulzus szépen helyreállt, hoyg aztán újra emelkedjen. Eh.
A végén a levezetés... hát az meg egy vicc, poroszkolás, esetleg (8,50-es "tempó"). Mondjuk, a javamra lehet írni, hogy én állva is tudok tempót produkálni , azért ez valami.


3. alkalom: 6- 8 km terepfutás
Ide jutottam. Terepfutás. Ez valami annyira más és új, hogy a héten írok róla egy külön posztot, most maradjunk annyiban, hogy 7 km lett a táv. Enyhe fejfájással indultam, ezt sikerült közepesre feltornásznom azzal, hogy sapka / homlokvédő nélkül kellett dacolnom a széllel, nem esett jól. Lehet, hoyg az előző két futás is benne volt még a lábamban, meg az előző napi torna is, mindenesetre tötymörögtem, ez van. Hozzáteszem, a terep jelentős része dombra fel-t jelent, erősen megkérdőjeleztem az edzettségem. De legalább láttam mindenféle erdei állatot.



4. alkalom: 5 km délelőtt és 5 km délután (+ a bemelegítések)
A legszebb történet. Ez, ugyebár, a BM miatt van, szokja a lábam a napi két megterhelést, egész héten nem is néztem az edzésterv utolsó napjára, mintha az nem is létezne. Egyrészt igényelt nem kevés gondolkodást, hogy oldjam meg, hogy ebéd is legyen, futás is, de még dolgozzam is, mindegy, megoldottam. Reggel 8-kor már kint voltam, elképesztő köd volt, gyönyörű. Picit viszont féltem, hogy az autósok mit szólnak hozzám, attól nem tartottam, hogy elütnek, de hogy idegesek lesznek és jól rámdudálnak, attól igen.
csodálatos


Nem tudom másképp mondani, valami eufóriában telt a reggeli edzés, minden klappolt. Végre hűvös volt, volt már homlokpántom, jól ment a bemelegítés és nagyon klassz volt a futás is, a vége volt nehéz, na de jó, ilyen tempónál már lehet is. Azt éreztem, hogy mozgok! fejlődöm! erős vagyok! élek! - és ettől valami őrült boldogság volt bennem, nem nagyon tudom megmagyarázni, szerintem belőttek. (6,51 perc / km)
Caspar David Friedrich bánhatja, hogy nem jött velem


a fentiek után bárdolatlanságnak tűnik megmutatni a tempót, de elég büszke vagyok rá, nem tagadom


Mindig alaposan nyújtok futás után, meg igazából annyira remek volt a délelőtti futás, hogy azt mondtam, ha 8 perces csendes kocorászássá szelídül a délutáni, azt sem bánom. Végülis nem fájt különösebben, éreztem azért, hogy van már a lábaimban, de ha így megy majd Siófokon is, szavam nem lesz rá. (7,10 perc / km)


Fantasztikus érzés volt, komolyan. Beletettem a múlt hétbe majdnem 38 km-t. Én. Az én lábaimmal. Meg bírtam csinálni egy olyan hetet, ami a legnehezebb volt eleddig...

Csak az a Balaton Maraton, csak azt feledhetném..!


* Republic

** fogok írni erről egy külön posztban


6 megjegyzés :

  1. "Nem tudom másképp mondani, valami eufóriában telt a reggeli edzés, minden klappolt. Végre hűvös volt, volt már homlokpántom, jól ment a bemelegítés és nagyon klassz volt a futás is, a vége volt nehéz, na de jó, ilyen tempónál már lehet is. Azt éreztem, hogy mozgok! fejlődöm! erős vagyok! élek! - és ettől valami őrült boldogság volt bennem, nem nagyon tudom megmagyarázni, szerintem belőttek." = flowfutás :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen! és azért ez nem mindennapos történet, ez sajnos? vagy pont így jó? nem tudom. meg bírnám szokni, az tuti, viszont a ritkaságértéke miatt erősen megnőtt a szombati futással kapcsolatos emlékem. :)

      Törlés
    2. szerintem olyan nincs, hogy ez mindennapos történet lenne, viszont így sokkal jobban megbecsüli az ember :)

      Törlés
  2. Nagyon jó ez a post Zazi és szuper ügyes vagy! A bemelegítés nálad mit takr? Mert nálam sajnos semmit, de változtatni kellene nekem is ezen, mert akkor tlaán nem tötymörögnék az első kilométeren. Szóval?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tényleg írok róla külön, jó? a héten úgyis több posztot is tervezek :)

      Törlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)