A következő címkéjű bejegyzések mutatása: péntekenikő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: péntekenikő. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 13., hétfő

keresztbe kellene

Ez most egy frusztrált bejegyzés lesz, nem árulok zsákbamacskát, magára vessen, aki mégis elolvassa. És a számolás sem segít.

Úgy van, ugyebár, hogy hetente 3500 kcal-val kell kevesebbet magamhoz venni, ha ugyanennyi idő alatt fél kilót szeretnék fogyni, ami szerintem teljesen reális és elvárható és megvalósítható. És mivel a karácsony témakörben felugrott ez-az, most nagyon figyelek mindenre és számolom a kalóriákat és úgy képzeltem, hogy mivel én rendes vagyok, majd a mérleg testem is az lesz, ez színtiszta racionalitás.

Így aztán a múlt héten a futásokkal égettem 1700 kcal-t (nyilván, ha többet és / vagy gyorsabban, még többet lehetne) és az egyenletbe bal oldalába még beillesztettem a - 2400 kcal-t, amivel kevesebbet adtam a testnek és gondoltam, hogy állati király vagyok, így kell ezt csinálni, ez a - 4000 kcal barátok közt is megér fél kilócskát.
Megmondjam, mennyit ér?  Plusz 1 kilót.

Értem én, hogy ez bármi lehet, víz, PMS, bármi, tisztában vagyok a fiziológiával, legalábbis azt hiszem, de azért ezt így belenyomni a képembe szerintem nem fair a világegyetemtől, ezért reggel 8-kor (pucéran a mérlegen) úgy döntöttem, hogy én most már örökre kövér maradok. Aztán mikor az ősellenséget toltam be a komód alá, megláttam azt a két súlyzót, amit előző nap takarításkor találtam (nálunk érdemes  takarítani) és (mivel gyorsharagú vagyok, de nem hülye) arra a következtetésre jutottam, hogy ezt válaszolta az Univerzum. Tudtam, hoyg van súlyzónk, de a 3 kilósra emlékeztem, jó, hoyg nem ezt tolta elém, mert azt legfeljebb gurítani tudtam volna, nem játszadozni vele.

Keresgéltem, hogy mit lehet tenni ezekkel a szörnyekkel, végül erre esett a választásom, olyan megvalósíthatónak tűnt (vö. a a megvalósítást a fentebbi fogyásos szöveggel), különben is csak egy percig kell csinálni egy gyakorlatot és nem bírt eszembe jutni, hoyg amikor elkezdtem futni, akkor a kezdők edzéstervében lévő egy perces futás is a beláthatatlanság túloldalán volt. Végül azt választottam, hogy minden gyakorlatot mindkét karomra / lábamra 20- szor megcsinálok, az egy fekvőtámasz kivételével, ott 5, azaz öt darab szabálytalan volt a limit és az is nagy sírás és fogcsikorgatás közepette. A 3 teljes kört 2-re kanyarítottam le, még szerencse, mert mostanra csak csúsztatni tudom a kezem a klaviatúrán, emelni nem. A belső combizmom pedig még nem is tért magához.

Nagyon-nagyon nehéz kövérnek lenni, barátaim.


2013. július 24., szerda

a vízhólyag teszi a futót

Sportsérülésem lett. Rögtön kettő is.

A futáshoz van nekem cipőm, pulzusmérőm, fejlámpám, futóprogramom, de most már van sebtapaszom is. Ágira hivatkozva elmondhatom, hogy mivel van vízhólyagom, már hívhatom magam futónak.

Egyébként meg ez egy szar nap, szépen idepötyögöm a konkrétat. Eleve nem tudtam felkelni reggel, pedig még elég hűvös volt, de ez még csak hagyján, mert (szintén) Ági mondta, hogy tényleg ne fussak mindennap, nem tesz jót az ízületeknek, végezzek keresztedzést.
Gondoltam, hogy lenyomok egy Péntek Enikőt, bemelegítettem*, aztán megnéztem kettő percet a  kritikus has- comb részből, végül a light-kardio mellett döntöttem, hogy végig azt érezzem, ez rosszabbul ment, mint első alkalomra. Mi jöhet még ma?...

Na, hogy a vízhólyagra visszatérjek, ha valaki azt gondolja, hogy már annyira felnőtt, hoyg egyedül öltözik fel, annak ajánlom ezt a videót. Mit is akarok, hát még a cipőm sem tudom rendesen bekötni.


              


Holnapra futás van betervezve, igazi, rendes, mert elméletileg megyek a DK-s futótársaimmal futni a szigetre. Este 6-ra. Már csak az a kérésem, hogy az eseményről (születésnapján mentő szállította el a hőségben futó nőt) csak a rádió adjon hírt, televízió ne.

* leírni sem esik jól, 40 fokban...

2013. július 2., kedd

hogy nézni is tereh*

Tegnap mégis megérkezett hozzám Péntek Enikő light kiadásban, hosszan szerveztük, de csak ideért. 

Ismerkedtünk egymással, melynek keretén belül én kényelmesen elhelyezkedtem a kanapén és megnéztem, hogyan mozog és hogy bírja a dolgot, hát, elég jól, azt kell mondjam. Ma reggel aztán lenyomtam a light kardio-t, és aki szidni meri, hogy csak lájt, azt a tabatára száműzöm. Minimum három hétre.

Még a végén olyanokat kell majd írnom, hogy jólesett. De az már a vég lesz.



* Arany