2014. május 3., szombat

hazamenni, nem kéne már?

Jó, tudom én, de azt mindenki beláthatja, hogy amikor 75 métert futottam (egy éve), akkor arról könnyebb volt írni, a mozgás időben nem kötötte le a napjaimat, mondjuk így. Most vagy futok vagy írok a futásról, ez a kérdés, válasszatok. 

Négy futás volt  a héten és nem esik jól leírnom, hogy egy keresztmozgás sem, ez valami elképesztő, hoyg sunnyogom el ezt a dolgot, francot sunnyogom, eszembe sem jut. Mondom, hogy továbbra is él valami Lusta Nő bennem, kiirthatatlan magabiztossággal trónol odabent. Na, de majd holnap adok én neki. Elmegyek bringázni. El én. Én. El.

Szóval, ilyeneket kellett futnom a héten:

1. a hét eleji általában az ismétlős futásoké, van erre valami terminus technikus, de én összekeverem őket, hogy mondjuk azt, ha 2 x 12 perc laza futás, közte 3 perc séta? résztáv? intervall? nem tök mindegy? egy a lényeg, hogy végtelenül feldobódtam tőle, 7, 30-as 12 perceket mentem, nagyon laza voltam, ettől meg nagyon boldog

2. dombfutás, ennek tudom a nevét. epitaton ornans-ként biggyesztek elé egy jelzőt, fantázia kérdése. mutatom a képet. ez pontosan olyan, amilyennek kinéz. fel-le kellett futkosnom egy dombon. a dombot egy hétig kerestem, éppen van belőlük több is, de hogy pont jó legyen, meg kb. 100 méter hosszú - végül sikerült kiválasztanom az egyetlent, amely mentén házak vannak, így természetesen volt közönségem is.  tapsolni legalább még nem tapsolnak.
komoly terv volt, hogy hányszor kell felfutni a domb hányad részéig, nem bíztam a véletlenre, sillabuszt írtam, mert feltételeztem, hogy lesz az a pont, amikor már nem fogok emlékezni a tervre. volt is.
a végén kellett futni 1 km-t sík terepen, valami ilyesmi katarzis lehetett, amikor Armstrongék újra a Földön jártak.



3.  2 km közepes tempójú futás. ez egy vegyes történet, a távot abszolváltam, másodszor is sikerült 7 perc alá mennem 2 km-en, de szerintem túllőttem a célon, komolyan, ez még nem az én tempóm. annak persze örültem, hogy na, tudok ilyet is, emlékkönyvbe pl. tökéletes, meg a FB-ra is, de én voltam ott, én tudom, hogy nagyon nehéz volt. viszont az, hogy ezt így belátom, határozott fejlődésnek tudom be, fejben fejlődöm.
már csak lábban és tüdőben kell.



4. 4 km laza futás - a legszebb történet. az úgy van, kérem szépen, hogy ettől én tartottam, méghozzá úgy alaposan, hogy egyben hogy fogom én ezt lefutni? legutóbb Esztergomban futottam egyben 4 km-t, amit tüdőtágulással és 3 belesétával oldottam meg (igen, van ebben ellentmondás), az időm jó lett, de megszenvedtem vele, hát jaj. JAJ. ráadásul nagyon vacakokká váltak a bemelegítéseim (majd írok róla), nyöszörögtem, hogy tessék, még ez sem megy, hazamenni, nem kéne már?* 
még azt is fontolgattam, hogy mi lenne, ha majd holnap próbálnám meg, marha nagy szél is van (szembeszél, ofkorsz), nem megy semmi, nem jó semmi, világvége van. aztán csak összeszedtem magam, erre azért elég büszke vagyok.
a terv az volt (nekem mindig van terv, ha más nem, akkor az, hogy amíg jólesik), hogy 7, 30-as tempóval lazán futok, lásd a hét második futását, megy ez nekem, ezzel a tempóval már tudok lazán futni, lehet, hoyg a 4 km is menni fog így.
végül gyorsabb lett, mint a tervezett, aminek egyrészt örülök (ah! tudok 7, 10-zel futni? 4 km-t?), felfoghatatlan ez nekem, én és ilyet. másrészt meg állati mérges lettem, mert azért ez megint nem laza volt, jó, nem is közepes tempójú, valahol a kettő között, de tessék mondani, hogy kell azt megtanulni, hogy a futások tempóját kontrolláljuk? most komolyan. én akarok lazát és közepest futni, két külön fakkot akarok ezeknek, semmi átjárás, rendes senki földje van köztük, nem ilyen elmosódott paca. érezni akarom, hogy laza vagyok. aha.
na jó, azért nem vagyok álszerény, naná, hogy örülök ennek. 



Egyébként meg az van, hogy két hét múlva kocacola, amikor is testet kell ébreszteni. És futni 2 + 5 km-t. Szintidőset. Aztán meg nyakamon az Ultrabalaton
Mindeközben azonban nem tagadom, hogy elkezdtem fejlődni. Erről is írni fogok.



6 megjegyzés :

  1. Az jutott eszembe, miközben olvastalak, hogy a laza és közepes tempót konkrétan soha nem tudod meghatározni a jövőben sem, hiszen folyamatosan fejlődsz, mint ez nagyon jól látszik. Hagyd a számokat, érezz!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát ez az, hoyg érzetem, hogy nem laza volt :) viszon tényleg fejlődöm, erre tegnap döbbentem rá és itt meg azt éreztem, hogy innye, de jó!

      Törlés
  2. Mint total hozzanemerto, azt hiszem, hogy laza es kozepes tempot nem fogsz tudni meghatarozni soha, mert annyi mindentol fugg, hogy epp mi a laza es a kozepes tempo epp aznap (szerintem meg napszaktol, de holdallastol is fugg! :) ) Szerintem pulzus alapjan probalkozz egy allapotfelmeres utan. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. azt hiszem, nem jól fogalmaztam meg. nem az a kérdés, hogy 7,10 vagy 7, 30 - bár a szövegből az derül ki, mintha ez lenne a kérdés, hanem sokkal inkább az, hogy honnan érzem, hogy ez most laza vagy már közepes? pulzusmérővel nézzem? és ha az éppen nincs? (van, de vacakol, össze-visszamér) tehát, hoyg érzi azt az ember, hogy ez most nagyon könnyedén ment és még mehetett is volna? vagy hogy? :)

      Törlés
  3. Hat nalam a laza futas az, amikor a futas utan tobb energiam volt, mint elotte, amikor leutni sem lehet, mert annyit izgek-mozgok, hogy nem talalnak el. :) A kozepes az, amikor a nyujtas veget is alig birom kivarni, mert mennek mar fozni/takaritani... A kemeny meg az, amikor jo hosszu a nyujtas es meg utana is nehez felallni. :) De ez tuti mindenkinel mas. :)

    VálaszTörlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)