2013. június 25., kedd

imidzsed őrízd

Ezt a posztot két hete érlelgetem.

Úgy kezdődött, hogy kaptam egy levelet, amelyben a sok dicséret közé mintegy beszúródott egy -két tüske, biztosan csak az egyensúly kedvéért, nem rosszindulat, dehogyis, mire gondoltok. Nem részletezem, mert nem bánt (és tényleg nem). Ami ide tartozik, az az, hoyg felvetődött a kérdés, mennyire ártok az imidzsemnek azzal, ha leírom, hogy kövér vagyok és hogy nehéz lefutnom 500 métert.

Megmondom. Először is. A történelmi hűség kedvéért fogalmazzunk adekvátan: én nem kövér vagyok, hanem nagyon kövér*, másodszor legyünk már pontosak, én nem 500 métert bírtam futni, hanem 75-öt. Ez gáz? Az. Nagyon? Rohadtul.. De mást mondok. Nem ez a gáz, hanem az, hoyg hagytam, hogy idáig fajuljanak a dolgok. Az okokat majd máskor kitárgyalom.

Szóval, az imidzsem. Ez azért jó, mert ezek szerint van imidzsem, milyen jó ez már!, mint amikor izomláza van az embernek és rádöbben, hogy akkor ott izomnak is lennie kell. Másrészt pedig miért zavarna? Én híztam meg, én tettem magamba a plusz kilókat, én is fogom leadni és ez az utóbbi mennyivel jobb irány, nemdebár? Az, hogy leírom az ezzel járó nehézségeket, nagy meglepetést nem okozhat annak, aki ismer, nem nagyobbat, mint amikor meglát megismer.

Tény és való, hoyg sokan ismernek, ki így, ki úgy, s amikor személyes átvétel-átadás történik*, én előtte olyan stresszben vagyok, hogy mindig megírom, ne lepődjön meg a kedves vevő, fiatal sem vagyok, vékony sem, szép sem, de még szemüveges is, cserében viszont kedves vagyok, legalábbis tudok az is lenni. Ebből azért érződik, hogy mennyire aggaszt a külső megjelenésem, ugye? Nagyon.

Ennyi bevezető után a lényeg: nemcsak, hogy nem érzem a kínzó gyötrelmet, hogy mi lesz, ha most megtudja a világ, hogy dagadt vagyok és nagyon rossz kondiban vagyok és nincs állóképességem és kiköpöm a tüdőm és k.nehéz vinni a testem, tehát nemcsak, hoyg nem érzem ennek lelki terhét (érzem a  fizikait, bőven elég, gondolhatjátok), hanem ha már így alakult és ha már egyszercsak belevágtam és kiderült, hogy működik, hogy lehet ezt csinálni és lehet fejlődni, akkor milyen jó lenne, ha más is megpróbálná. Nem én vagyok az etalon, nem rólam kell példát venni (a példa az el sem hízás, vágjuk rövidre), és nyilván mindenkinek megvan a saját útja, nem is a futáson van a lényeg, hanem azon, hogy fel kell állni a fotelből / dolgozóasztal mellől.  És ha ebben én segítséget tudok adni azzal, hoyg  az elsőre lefutott, magam által király etapnak hívott 75 méterem után makacsul hittem abban, hogy ez menni fog, és jobb lesz és lesz a 75-ből 100 méter és 200 és 500, szóval, ha ez segítség, akkor nem hogy nem ártok az imidzsemnek, hanem egyszerűen nem is érdekel. A kérdés bennem eddig fel sem merült.

Annak, hogy sokan ismernek, az az előnye megvan, hogy sokan gondolkodhatnak el, basszus, a Zazi tényleg kövér (B verzió: basszus, a Zazi tényleg kövér???) és így is akarja csinálni?  Mást mondok: így akarja főleg csinálni. És nemcsak ő. A blog hatására (mert annyira élvezetesen tudok írni a szenvedésről, hogy egyszerűen megkívánják, muhaha) 9-en húztak futócipőt. Ma reggel érkezett egy levél, hogy megvan a 10. is. A futócipőt be lehet helyettesíteni bármi mással, nem a futáson van a hangsúly, hanem a mozgáson. Én futok, mert soha nem tudtam futni és elég öreg vagyok már ahhoz, hogy nem-et mondjak a lehetetlenre és bár még mindig hitetlenkedve nézem, hogy már nem 500 méter lefutott táv**, azért még mindig van bennem egy rejtett forrásból táplálkozó makacsság, hogy ezt akarom, ráadásul nagyon akarom. Nekem ez most kell, nyilván a  fogyás miatt, nem akarok kövér lenni, csinos és üde és kedves és fiatal*** akarok lenni, de ma már messzebbre (is) nézek és azt mondom, hogy élni akarok a testemben****. Ebben a puha(ány) kis testben*****.

Ha a szenvedéssel párosuló makacsság, a 10 méterrel megnövelt táv okozta (irreális) öröm, a kudarc  kontra siker, vagy éppen az izzadás, lihegés, eufória dokumentálása másokat ara ösztönöz, hogy kilépjenek az egyébként kilókkal is megtámasztott komfortzónájukból és elinduljanak, akkor főleg, hogy nem, nem zavar az imidzsvesztés. Számít? Nem. Érdekel? Rohadtul nem. Siker? Totális. Csak nem az enyém, hanem azé, aki megteszi. Az én sikerem is csak az, hogy én megteszem a saját lépéseimet. Ha ez másnak erőt ad, az igen jó, menjetek, fussatok, mozogjatok, ha én meg tudom csinálni, mindenki meg tudja. Nálam lustább, élvetegebb nőt nem hord a hátán a Föld, el kell hinnetek, igazat mondok.

Még valami: korábban írtam arról, hogy a mozgás nekem nem lételemem, idemásolom a kezdet kezdetén írtakból egy részletet (10 hete volt csak? el sem hiszem):

Tehát azt akarom ezzel mondani, hogy nekem a mozgás nem lételemem, sajnálom, forduljatok el tőlem, ez van, nem természetes számomra,  hanem hosszas észérvekkel alátámasztott önszuggeszttió, amelynek következményeként ráveszem magam, hogy akkor gyerünk és csináljuk. Csináljam. És ha menetközben egyszer csak valamikor kiderül, hogy hopp, ez nekem nem is rossz, az még mindig messze áll a flow-tól, de ez nem azért van, mert az adott mozgásforma nem nekem való, hanem azért, mert nekem lassabban esik le, hogy én ezt már rég megkedveltem. Így aztán az első futás élménye számomra ugyanolyan rossz, mint az első úszásé, az első aerobiké, vagy akármi másé, ebből nem szabad azt leszűrni, hoyg ez nem fordul át valamikor valami pozitív érzéssé, hiszen nekem alapvetően a mozgás nehezen avanzsálódik flow élménnyé. És ezt most magamnak mondom.

Így kezdtem. Innentől kezdve senki nem tud olyan mentséget felhozni, ami elfogadható  lenne. A lustaság, az eleve feladás, a kudarctól való félelem nem számít. Csinálni kell és kész.

Lényeg a lényeg: ha már felhívták a figyelmem, hogy van imidzsem (mely sérülhet), hát éljünk vele. Pont.




* táskákat készítek

** sajnos, nem is 5 km - még

***  ne ábrándítsatok ki, hogy ez nem fog menni, oké?

**** nem mintha eddig nem éltem volna, de most másképp

***** - 7 kiló, ezt azért gyorsan idebiggyesztettem



39 megjegyzés :

  1. -7 KILÓ??? ATTYAÉG!
    Ennél nagyobb betűvel nem tudtam írni!
    ha valami, akkor ez meg kell, hogy erősítsen, érdemes ezt csinálni.
    Zazi! Én annyira örülök!
    Én ezt az imidzsedet ismertem már meg. És nekem nagyon tetszik!
    :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. gyanítom, hogy te kezdesz elfogult lenni és hát milyen jól teszed :) köszönöm, köszönöm, alaposan benne vagy buzdításomban, mit mondjak...

      Törlés
  2. Ah! Most már megértettem azt az egy mondatot, amit írtál:)
    És hát igen, akkor 10. bár csak közvetve, de ott lebegtél a szemem előtt, mint példakép és még a kocorászást is meséltem P-nek. És mellébiggyesztettem még a tötyörészés szót is:)
    (Mert az elején még tudtam beszélgetni is...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem a magam sikerének tudom be, hanem a tiednek, hiszen te indultál el. és elindultál, ez a lényeg.amikor az ajtón kilépsz, nemcsak az ajtón lépsz ki, hanem a komfortzónádból is.

      bár lebegnék egyébként meg, bár ott tartanék, hogy fel tud kapni egy ki szellő!

      Törlés
    2. Viccelsz?! Máris 7 kiloval könnyebben lebegsz!!!

      Törlés
    3. 7 kilóval kevesebben, de nem lebegek,. ne túlozzunk.de majd fogok,ugye, fogok?

      Törlés
    4. Már hogyne fognál! Ilyen kitartással és főleg akaraterővel, simán!

      Törlés
  3. Azon kívül, hogy már megint egy brilliáns eszmefuttatás, aminek minden soránál úgy bólogatok itt magamban, hogy elég a fejem a nyakamon tartani, nekem is az a bizonyos 7 kiló világít a sorok közül! Meglepett, na. Ugyanakkor 10 hétre vetítve teljesen korrekt és reális.

    VálaszTörlés
  4. Egyébként meg ami a 10 embert illeti, egy félnek én is jó vagyok, mert nem állíthatom, hogy nem adsz hozzá te is egy-egy kislapáttal minden egyes alkalmommal, mikor futócipőt húzok...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. neked pedig nem kell elszántságért a szomszédba menned,úgy vélem, ráadásul sokat lendített rajtam, mikor kiderült, hoyg te futsz.... látod,ez a világ egyensúlya, azt hiszem.

      Törlés
    2. Ez meglepett, és örülök, ha így van.

      Törlés
  5. lehet, hogy kövér vagy (voltál :)), de attól még szép!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tudom,ki vagy a név mögött, te kis cukiság :)

      Törlés
  6. Az imidzsed alapvető része számomra az őszinteséged, hitelességed. A szememben a Zazi-imidzset ezért csak erősíti ez a blog. És ujjé, -7kg, és ujjé, hogy pozitív hatással vagy mások életére is! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. most mondd meg, hát csak lesz belőlem is valami :) de sok van még, ahonnan ez jött.. köszönöm, visztek előre ti is, benne vagytok rendesen :)

      Törlés
  7. Zazi, őszintén gratulálok. Az én szememben az imidzsed egyre pozitívabb:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. na, mert nem ismersz, azért ;) de köszönöm ....:)

      Törlés
  8. Most annyi minden kavarog itt bennem a bejegyzésed kapcsán, hogy nem is tudom mivel kezdjem. Először is, hogy jön ahhoz bárki, hogy kétségbe vonja abbéli döntésedet, hogy nyilvánosan őszinte legyél? Másodszor: tényleg motiváló a blogod. Jó veled örülni minden elért plusznak és jó őszintén írni a sikertelenségről is - nem csak neked, hanem a kommentelőknek is, nekem biztos. És jó, hoyg van aki ezt felvállalja és ad egy felületet másnak is, hogy megtegye.
    Én nem ismerlek személyesen, de a másik blogodon meg itt is tetszik az, ahogy elmondasz dolgokat (azon a pektinen még mindig szórakozom) és szerintem ez az imidzsed.
    (és bosszant az, hogy rajtam is számonkérik pl. a politikai nézeteimet, merthogy az árt az imidzsemnek, de még a családoménak is. Hát fújják fel az imidzset, én nem tudok azért élni, hogy másnak megfeleljek. Szerintem az imidzs-ártás annak baj, akit azon kívül, hogy más mit gondol róla semmi sem foglalkoztat. És az sajnálnivaló.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. az imidzs egy baromság, szögezzük le. légy hiteles, légy te magad akkor is, ha éppen jó és akkor is, ha éppen rossz. néha az utóbbi van többségben (vagy mostanában, így mondom). ha virtuális kirakati bábu szeretnék lenni, akkor nem mutatnám meg magam nyilván, de nem kívánok az lenni. nem az kívánok lenni.
      én csak magam. de olyan sok idő telt el, míg erre rájöttem, ill.tudni tudtam, csak nem mertem élni önmagam. de már elég öreg vagyok, hoyg azt mondjam, ez avgyok én. ha ne tetszik, ha csalódnak bennem, mert kerek vagyok és roskatag, akkor ne kedveljenek. itt vagytok ti nekem :)

      a politika, na, az még egy szép történet. ott sem a mainstream -mel vagyok, de azt hiszem, ezt te tudod.

      Törlés
  9. -7 kg???? Irigy dög vagyok! :P És rettentő büszke Rád!
    Én vagyok szaberka másik fele, mert bár előtte futkorásztam, de miattad töltöttem le az endomondot, és hogy jól megdolgoztassam, futottam még többet, mint szoktam.
    Szuper vagy! Na! Imidzsed meg van és kész!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. na hó, de ez csak annak látszik, aki látni akarja ám. én olyan kis pufi vagyok, hogy aki rám néz ma, azt látja, hogy naaaa, ez egy kövér nő. d emajd csak figyeljetek ;)

      az endomondo-nálmeg jobb a runkeeper, de erre csak akkor jön rá az ember, ha előbbi párszor ne fogja a gps jelet és belevágja a képébe, hoyg nem futott semmit,miközben szétrobbant a tüdeje :) a runkeeper jól, akkurátusan mér, bírom nagyon.

      mozogni pedig jó. ezt mondtam. uff. :) hajrááá!

      Törlés
  10. Szuper vagy, Zazi - respect meg minden! Én csak egy negyed vagyok még (gyaloglás), de otthon már pedzegettem, hogy el kellene kezdeni futni. Na erre a válasz: Te? Még régen sem tudtál lefutni 50 m-t sem, nemhogy most ... Na azért még a gyaloglás maradt - pl ma reggel is munkába jövet 4 km. Zazi féle táskával, kicsit hegyre fel, völgynek le (Gellérthegy oldala :) ).
    Más - most akkor hogy fog kinézni a szőke angyal a rajzos képen? puszi Ági

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ági drága, a gyaloglás nagyon jó, ezt tudd csak meg tőlem. gyorsgyaloglás a neve (fitness-gyaloglás) és irgalmatlanul hat. figyu, én ismerek olyan nőt, aki gyorsabban gyalogol, mint én futok, túlsúlyos rendesen és úgy lehagy, hogy ... ej :)
      ha van túlsúlyos, akkor galogolj még egy kicist, lehet, h nem kilóban, hanem centiben fog jelentkezni a hatás, de fog. megkíméli a térded, miközben felkészít a futásra. a futásnál pedig... na, majd írok erről is a hétvégén, oké? bátran, Ági, bátran! :)

      Törlés
    2. Angyal vagy Zazi; ma reggel is megvolt a 4 km-es táv - igaz a szél majd' lefújt a Szabadság hídról :) de én nyertem :)

      Törlés
  11. -7 kg?????????? Azért ez nem semmi! Hát, szóhoz sem jutok. Nem én!
    Én sem ismerlek, a másik blogod valamiért megfogott, valószínűleg a humorod miatt, meg a táskáid lehetnek az oka.
    Az internet és a blogvilág amúgy is becsapós. De ennek a mondatnak most nem futok neki.
    Gratulálok neked! És használd az imidzsed továbbra is mások és a magad ösztönzésére.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. na, nem látszik rajtam, nyugodj meg.
      humor pedig kell, tudod, annyi minden vacakság van az életben, muszáj máshonnan nézni, bár nyilván nekem sem sikerül ez mindig.

      fussunk, szaladjunk! majd együtt is ;)

      Törlés
  12. Nem is értem. Ki a francot érdekli, hogy a kedvenc táskakészítője mondjuk szőke/barna/indián/kövér??? Ki az a korlátolt, sekélyes, szűk látókörű, akinek számít az, hogy egy ember, akit kedvel látatlanban, vagy értékeli a művészetét, kövér-e vagy sem?
    Miért, ha kövér, akkor nem szeretem többé, amit csinál?
    Jó reggelt kívánok, töröllek az életemből, mert nem azonos a testtömegindexünk? Miről beszélünk? Úristen milyen emberek vannak!?
    Tea

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem is tudom, talán nem jó a marketingem? :)
      na, komolyabban: meglepett, nem mondom,hoyg megdöbbentett, de meglepett engem is, bár ebben látom a kövérekről való általános véleményt. oké,oké,hogy kövér és szeretjük,persze, de amikor elmegy, összesúgunk a háta mögött.
      vagyis, hogy nyilvánosan azt valljuk,hogy nem baj, nem gáz, TÉGED szeretünk, aztán meg...

      és lehet, hogy így érkezett a levél is (egyébként kár, hoyg nem ír ide kommentet ezekre), nem? nem. :(

      Törlés
  13. A -7 kiló, az nagyon jó. Lesz még több is, nem kell elsietni, meg ugye azt sem elfelejteni h a zsír könnyebb ám mint az izom. Na ugye.
    Imidzs ide, imidzs oda, asszem neked ezek után lényegtelen a kövérséged. Mozgásban vagy Zazi, az az imidzsed. Mindenhogyan.
    Én egyébként azt gondolom, hogy a kövérség csak állapot. Igen, el lehet jutni odáig, sok-sok túlsúlyig. A baj akkor van, amikor az ember SEMMIT nem csinál a helyzettel, csak mentegetőzik. A baj akkor van, ha a kövérség életforma lesz.

    VálaszTörlés
  14. Nagyon tetszenek a táskáid. Kedvellek Téged. Bár soha nem találkoztunk, még személyes beszélgetéseket sem folytattunk soha semmilyen formában, mégis úgy érzem, hogy ismerlek. Persze ez biztos nem igaz, de ez lényegtelen, a lényeg, hogy így érzem. És nekem ez jó. Biztos vagyok benne, hogy őszinte vagy, soha fel sem merült az ellenkezője. Szeretem a humorod, ha valamelyik nap nem írsz sehova bejegyzést, komolyan mondom, hiányzik. Ennél jobban már csak egy táska hiányozhatna tőled, de majd mindennek eljön a maga ideje. Mindennek tetejébe a te hatásodra kezdtem el futni. Persze régóta érlelődött bennem ez a gondolat, de abszolút megadtad az utolsó rúgást. Már 4 percet futok egyben (ez ma sikerült először, ráadásul 5 ismétléssel), hogy ez alatt mennyit futok, azt csak megsaccolni tudom, szeretném hinni, hogy van az vagy 500 méter is, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy van fejlődés, és ez jó. És folyamatos inspirációt kapok tőled, mert hasonlóan érzem magam, nagyon. Nekem anno régen lételemem volt a mozgás, de már rég nem az, nagyon ellustultam. Futni pedig régen sem tudtam. 2-3 km még aktív sportoló koromban is kifogott rajtam. Ma már tudom, azért, mert nagyon derogált lassan futni. Most már rohadtul nem érdekel, a lényeg, hogy ne haljak bele, hogy végig tudjam csinálni az aktuálisan kitűzött célt. És ahhoz, hogy idáig eljussak, kellettél Te is. És szerintem épeszű ember ebben az egészben a pozitívumot kell, hogy lássa. Aki nem azt látja az szerintem nem normális. Szóval azoknak a véleménye nem is lényeges.
    (A -7 kilódat iszonyúan irigylem, én 4 hete kocorászom, és ha jóindulatú vagyok magammal, akkor is max -1 kilót írhatok :( ebből nem lesz 6 hét múlva még 6 kiló, azt hiszem)
    A lényeg, hogy nálam az őszinteség/hitelesség mindent visz. Ennyi.

    VálaszTörlés
  15. Kedves Rita!

    Ugyan csak egyszer találkoztunk, de én akkor is nagyon büszke vagyok rád, hogy FUTSZ!! :-)
    Csütörtökön elmegyek a Futóklubba, amit Gyöngyi vezet, mert szerencsésen ugyanazon településen van, ahol lakom és élek a lehetőséggel. De ezt nem biztos, hogy valaha is megtudom, ha nem olvasom nálad. Tehát köszönöm! :-)

    Éva

    VálaszTörlés
  16. Na, hát eljutottam ide is :)
    Na és ha 75-öt tudsz futni? De azt lefutod. Már meg tudna kétezret és fel sem emeli a hátsóját.
    Ennyi.
    Melyik rosszabb, ha képes lennél valami nagyra, de lustaságból, ezért, azért nem teszed meg, vagy ha csupán kicsire vagy képes, de azt lelkesen, ha törik, ha szakad, végrehajtod?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hello :)

      közben azért már egy alkalmon belüli 3,5 km-nél járok, szóval,haladok én, csak lassan. és még ez sem baj..
      mindemellett igazad van, és nem is érdekel, milyen imidzs? hogy kövér vagyok és le akarok fogyni? hogy a Zazálea, aki táskát készít, az kövér? és? már rajta van, hogy ne legyen az. naszóval. :)

      Törlés
  17. 7 kiló!!! én egy év alatt gürcöltem le 10-et!
    Remélem, engem is beszámítottál a követők közé - bár én tényleg csak kocorászok és bicajozok tekintettel élemedett koromra.
    A múlt vasárnap (abban a reggeli 33 fokos melegben) Budaörsön megtapasztaltam a hegyen loholást. Mindenben betűje helytálló a beszámolóidnak, talán kiegészíteném, hogy a végére a szemüveg szára feltörte a jobb fülem (hogy a balt miért nem?) a ráfolyó izzadságtól.
    A piszkálódókkal pedig ne törődj, légy büszke az elszántságodra, a kitartásodra! Én az vagyok!
    Kati



    VálaszTörlés
  18. óóó hát!!.. tegnapelőtt lettem rendszeres olvasód, és nem gondoltam volna, hogy hozzá fogok szólni. viszont ez a bejegyzés mégis arra késztet. még csak most találtam erre a másik feledre és megfogott, mint ahogy a régen olvasott másik blogod is. mély meghajlás az akaraterőd előtt és fel nem foghatom ki milyen kivetnivalót talál az őszinteségben és a példamutatásban. februárban kezdtem futni, pedig világ életemben utáltam. el kellett teljen 40 év, hogy rájöjjek mi ebben a jó:) és tényleg jóóó:D hatalmas nehézségek, fájdalmak és sikerélmények - ezeket jelenti nekem a futás. és igen, ennyi évesen. bizonyíték, hogy sosem késő és ha csak egy embernek - persze most már tudom, hogy legalább 10-nek - jelentesz inspirációt, és példát már megérte. 1000szer is. további kitartást és sok örömet a futásban! :)

    VálaszTörlés
  19. Én is olvastam a kezdeti nehézségeidet..évek óta foglalkoztat a dolog,hogy többet mozogjak. Mi úgy hiszem egyidősek vagyunk és nagyon megértelek. Én is évek óta halogatom a rendszeres futást.. de nekem is muszáj , mert az idő kerekei a szervezetben már károkat okoztak és olajozni kell itt ott:)karbantartani felülvizsgálni.Sajna ammelett,hogy kényelmes életmódot folytatok mindig találok kifogást, hogy nem mozogjak. vagy keveset. Néha heti 1x úszás, heti 1x torna-súlyzós edzés...de a futás ja az a mumusom:9a humoros leírásaidtól én is nagyobb kedvet érzek,hogy kipróbáljam magam...na majd meglátjuk.:) Köszi és kitartást !

    VálaszTörlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)