2014. március 2., vasárnap

rosszkedvünk tele *

Előre szólok, ez egy rossz bejegyzés, ezzel az ómennel tessenek olvasni vagy elhagyni a blogot.

Szóval, rosszkedvem van. Nagyon. És elég régóta. 
(tudom, most voltam Hollandiában, hangom ne legyen)
Anélkül, hogy részletezném, de  valamit mégis csak mondjak, ha már így szépen bejelentettem, elmondom, hogy a futással kapcsolatban mitől van rosszkedvem. Röviden: mindentől.

Hosszabban? Hogy béna vagyok, hogy nem megy, hogy nem úgy megy, ahogy én gondolom, hogy mennie kellene (és most senki ne jöjjön azzal, hogy egy évvel ezelőtt mi volt, mert rohadtul nem érdekel, mert azért mindig és folyton folyvást nem nyúlhatunk vissza a 75 méterhez, az origó folyamatosan változik, nem? de.), hogy  egy fostalicska vagyok, hogy megbetegedtem és kimaradt három edzés és baromira zavar, hogy mindenki azt hiszi, nekem milyen jól megy, közben meg a frászt, hogy lihegek és zihálok és a pulzusom képes felmenni 170-re és hogy ma is megnéztem az órát, mennyi van még hátra.
Hogy belépek a Midicittás csoportba és azt olvasom, hogy mindenkinek kurvára megy a futás (ez most megengedett, indulatból jön, káromkodni csak úgy elnézhető, indulatom pedig bőven van), de még hogy, könyörgöm? Most kezdtek el futni, talán 4 hete és csak úgy röpködnek az 5 km-ek és basszus, olyan időkkel, hogy komolyan, mit is akarok én. Már kedvem sincs belépni, esküszöm.

Én azt nagyon jól tudom, hogy sokszor a szorgalmammal értem el eredményeket, matekból kifejezetten nem vagyok jó, de úgy lettem mindig ötös, hoyg iszonyat sokat gyakoroltam. És ugyanilyen volt vizsgákon, szigorlatokon, nyelvvizsgákon, államvizsgákon is, volt, amit nem tudtam másképp, mint akarattal megtanulni, ehhez jó volt a vasfegyelem, ami szorgalmat eredményezett. 

És most itt van ez a futás, teljesen tisztában vagyok vele, hogy én nem leszek soha 6 perces futó sem, nyilván nincs hozzá tehetségem, csak szorgalmam van, de ez is lassan kevés lesz, szerintem elérek egy szintet hamarosan, ahonnan nincs tovább. Esetleg van, csak lefelé. Motivációm még van, szeretnék ezt-azt, de most olyan rosszkedvem van, hogy mindenre tudok ellenpéldát is felhozni. 
Kérem szépen, én béna vagyok. És ez hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá válik. Hurrá..

És attól is rossz a  kedvem, hoyg pontosan látom, naponta hányan jönnek a blogra, hányan olvassák, mit olvasnak, és látom, hogy képtelenek egy like - ot nyomni, biztos nem tetszik nekik a kínlódásom, de akkor meg nem kell idejönni, tetszik tudni. Visszajönni sem. Az, hogy a cafeblog-ról 2 nap után lemondtam, az azért volt, mert inkább egy szűk, de értékes közönséget kívántam magamnak, de már ebben is elbizonytalanodtam. Kibicnek semmi sem drága, tudom én.

És attól végképp rosszkedvem van, hogy vége a télnek és tudom, ennek örülni kell, örülök is, de most meg jönnek majd a jó kis versenyek és ki lehetne próbálni, hová jutottam a télen és persze, nem kell versenyre menni, senki nem pofoz a rajtvonalhoz, meg elfutkoshatnék én itt a Bajna- Epöl szakaszon életem végéig, de azért azt meg már tudom, hogy micsoda doppingszer egy verseny, nyilván, hogy nekem tét nélküli, talán éppen azért - és akkor megmondom, hogy mi van: nem merek  jelentkezni egyre sem. Nem. Megnézem, elolvasom, nyitva hagyom az oldalt és nem. Egyszerűen nem, ettől pedig még rosszabb lesz a kedvem.

Ha bírnám, tán abba is hagynám, de már annyira hozzám nőtt ez az egész, hogy még az sem megy. Semmi sem megy.

És attól is rossz a kedvem, hogy nem megy a fogyás és ez egy elég ördögi kör, mert minél rosszabb a kedvem (és minél régebb óta áll fenn ez az állapot), annál kevésbé tudok ésszerűen étkezni, de minél kevésbé étkezem az elvárt módon, annál rosszabb a kedvem. A lelki motiváció nélkül meg, ugye. És ez nem váltható ki még a szorgalommal sem. És utálom, hogy nem jön rám semmi és belenéztem a tükörbe és egy öregedő nőt láttam és komolyan, mikor lettem én ilyen ráncos, meg borús, meg savanyú képű és akkor még ne is szóljak narancsbőrről és hájról, hurkákról, szétpattanni készülő felsőkről és gatyákról.

És most feltölthetném a mai, egyébként számszerűleg nem rossz eredményem, de még ehhez sincs kedvem. Mondtam-e, hogy rosszkedvem van? Nagyon és régóta.

* Steinbeck könyve, egyébként meg Shakespeare


 

37 megjegyzés :

  1. Nem is olvasom végig! Annyit mondhatok csak az első három bekezdés utàn, hogy el kellett volna jonnod ma az előadàsra hogy egy-két dolog a helyére kerüljön.

    VálaszTörlés
  2. Nem is olvasom végig! Annyit mondhatok csak az első három bekezdés utàn, hogy el kellett volna jonnod ma az előadàsra hogy egy-két dolog a helyére kerüljön.

    VálaszTörlés
  3. Ígérem, elkaplak, de tényleg, ha tényleg fel akarnád adni! <3

    VálaszTörlés
  4. hát én ezt nem lájkolom (tudom, hogy a lájk nem csak a tetszést nyilvánítja), csak jelzem, hogy elolvastam. Az a "mások bezzeg mennyi idő alatt mennyit futnak" dologra csak annyit: nem te (is) szoktál itten (ottan) mindenkit agitálni, hogy ne másokhoz mérjék magukat? Hogy egyéni teljesítmény, meg ilyenek? :(
    ölellek

    VálaszTörlés
  5. Én most tudod mit tennék? Keresnék egy széles, kedves vállat, és jót zokognék rajta. Elhiszem, hogy ki vagy borulva, és rossz látni, amikor nem úgy jönnek az eredmények, mint másoknál, vagy ahogyan te vártad volna. De azért én nagyon bízom benne, hogy lesz ez még így se, és tényleg van még hova fejlődni. Főnökúr mond valamit?
    A diéta részét nagyon átérzem, én tegnap óta plusz 1 kilóval gyarapodtam a szigorú diétám mellett. (2 hete meg semmit sem fogytam). Mondanom sem kell, mennyire motiváló volt ez a mai napra nézve... :(
    Szóval bőgj egy nagyot!

    VálaszTörlés
  6. Sok puszi Zazi! A hullámvölgy az bizony szar... :-( Viszont tarts ki, mást nem mondhatok, mert te fasza vagy. Döbbenet, amit eddig csináltál, és ezt biztosan te is tudod. Viszont nem lehetsz mindig fasza, és ez tény. Te is megengedheted magadnak időnként a nemfaszaság luxusát. Engedd néha meg magadnak! :-) (viszont nemrég írtad, hogy megint feljött rád egy régi gatya, mindjárt meg is keresem, és az orrod alá dörgölöm :D )

    VálaszTörlés
  7. Nem lájkolom, de sorstárs vagyok.

    VálaszTörlés
  8. Ó, kedves Rita, a mélypontok elkerülhetetlenek, én is sokszor találkozom velük, úgy tűnik, benne van a pakliban. De talán képtelenség is lenne folyton emelkedni, kell a stagnálás is biztos valamiért néha... Néha ezekből a nekikeseredésekből és indulatokból jönnek az új erőforrások, és a dühből és félelemből a motivációk, hogy kitalálj magadnak újabb és újabb útvonalakat a célodhoz, hogy ne fásulj bele...
    De tudod, te is voltál számomra sokszor "bezzegRita", aki bezzeg meg tudja csinálni, csak én nem, én miért nem, és iszonyatosan erős motiváció, hogy na akkor én is csak felemelem a seggem... emlegettelek is fűnek fának, hogy mennyire vonz a példád...
    És mivel mindig feljebb teszed a lécet, (jól teszed!) ezért a megelégedettség érzése sosem lesz tartós, csak pillanatnyi, de ez is segít tovább folytatni. Tarts ki Rita, jól csinálod! Ezekből a mélypontokból látszik, mennyire hiteles és eredményes a küzdelmed! sokunknak ad erőt.

    VálaszTörlés
  9. Én nyomtam like-ot. Mert nem lehet minden nap örömködni, kell a depi is, hogy aztán tudjuk értékelni majd a jó napokat.
    Nem értem, miért mindenki csak akkor like-ol ha szép, meg jó, meg tündérmese. Vagy ennyire nem kíváncsiak a hétköznapi valóságra?

    VálaszTörlés
  10. Már vártam ezt az írást. Nem drukkoltam, félreértés ne essék, de vártam. Nem lehet mindig a csúcson lenni, kellenek a hullámvölgyek, az visz igazán előre. Egy pici tanács: soha ne hasonlítsd magad máshoz! Te a Zazi vagy és ne érdekeljen, hogy ki milyen táltos paripa és milyen sebességgel száguld a pályán. Amúgy én (több ok mellett még) ugyanezért léptem ki egy bizonyos csoportból. Idegesített, hogy mindenki tökéletes(nek látszik). Azóta békében vagyok magammal és keresem tovább a saját utam. Kitartást és nagy mosolyt kívánok Neked! De azért egyszer végre csak el kéne mennünk kávézni ;)

    VálaszTörlés
  11. olvaslak, de nem szoktam írni. Majd most: csak fuss, mindenféle görcs nélkül, mert megmozdulni jó. Minden ilyen jó, mert kimozdulsz a lakásból, nézegeted a hüje természetet, hogy hogyan változik, jó levegőn vagy, és ez nem kevés ám! Étkezésről meg írok neked külön, suttyomban, mert nem akarok téríteni, de most, vén fejjel jöttem rá a tutira. Magamtól. Rosszkedv meg mindenütt van, általánosan - úgy veszem észre. Nehéz elfogadni, de jó olvasni, hogy nem süppedtünk bele, hogy még akarunk kivergődni belőle. Mint amikor elkezd az ember futni, és nem is esik aznap jól, de azért csak lefutja, ha már felöltözött meg nekiindult...

    VálaszTörlés
  12. Rossz nézőpontból közelíted meg :) Amikor elkezdted a futást, szerintem az egészség, a fogyás, a szórakozás volt a fontos. Most meg a teljesítmény. Térj vissza az egészség, a jó szórakozás, kellemes időtöltés nézőpontra. Lehet valaki boldog műkedvelő, és lehet teljesítmény vadász. Maradj az elsőnél, nézz onnét szét, és teljesedj ki újra boldogságban :) Legyen szép, boldog napod!

    VálaszTörlés
  13. Te zazi, én miattad kezdtem el mozogni egy hónapja... próbálok egészségesen étkezni meg minden, kétnaponta súlyzózok (ÉN basszus) meg kardiózok (vagy olyasmi), mert zazi is képes rá, aki pedig mennyire azt hitte, hogy nem és hogy én is azt hittem, hogy nem vagyok képes semmiféle mozgásformára, élvezni meg végképp és látod, DEEEEEEE
    Most nem mondom, hogy tegnap például utáltam az egészet, mint a hatnapos kakkanatot, de elmentem megcsináltam, most meg nem tudok felállni, de megcsináltam és igazából ezt neked köszönhetem. Én abszolút nem értek a futáshoz, az eredményekhez, a fogyáshoz, csak azt tudom, hogy lelkileg milyen erőset és sokat adtál, a blog is. Let the sunshine in :)

    VálaszTörlés
  14. Tudod Ritám, én nem értek a futáshoz (sem), de mostanában igazán tudom értékelni az egészséget, igazán fontosnak tudom érezni. Azzal, hogy Te életmódot váltottál, hogy elkezdtél futni, hogy egészségesen étkezel, azzal hozzáadsz ahhoz, hogy sokáig egészséges tudj maradni, hogy a férjednek sokáig szerető felesége maradj, hogy a lányaidnak sokáig az Édesanyja lehess! Ez pedig minden futóversenyt felülír.
    Szerintem, ha csak magadért és szeretteidért futsz és figyelsz az egészséges étkezésre, győztes vagy!

    VálaszTörlés
  15. Szoval meg jobb akarsz lenni? Marmint kinek a teljesitmenye szerint? Magadat gyozod le minden alkalommal, amikor felveszed a futocipod es eltunsz akarmennyi idore is! Azzal szoktam en is magam vigasztalni: ugya lassu vagyok, de meg mindig sokkal tavolabb jutottam, mint azok, akik a fotelban maradtak tv-t nezni...
    A szamokat pedig mar reg nem akarom nezni: a futast a magam oromere csinalom, fogalmam sincs, milyen gyorsan, mennyi ido alatt is futom le az elore kituzott tavolsagot. Persze, a legnagyobb orom meg mindig az, amikor hazaerek es beesek az ajton, es jooool bezarom. :D

    VálaszTörlés
  16. Az ilyen "nekem 4 hét után megy az 5 km űrsebességgel" önbevallás vagy nagy kamu, vagy néhány hónap múlva kiégést, sérülést fog okozni. Miért is foglalkozol vele?
    Nekem január óta nem megy a futás. Nem jön össze úgy, ahogy szeretném, vagy a munka, vagy a gyerek miatt, vagy sérülés miatt. Lassú vagyok, ráadásul híztam is. Szenvedek és utálok mindenkit, akinek jobban megy, vagy akiről tudom, hogy jobban megy.
    Nem tudom, mi a megoldás. Most megpróbálkozom a diétával, hátha a kaja a kulcs. Ha nem válik be, akkor maradok kövér, lassú csiga, aki ennyit tud és kész. Viszont azt élvezni fogom.

    VálaszTörlés

  17. Nehéz egy helyzet ez. Szerintem nem vagy béna, sőt! Eljársz mozogni, foglalkozol magaddal. Régebben én is próbálkoztam futással, de az asztmám nem akarta (meg, valószínűleg én sem :) ), szóval abba is hagytam. De amikor látok valakit futni, mindig eszembe jut az a mondat, hogy: "Le a kalappal"! Előtted is!!! :)

    VálaszTörlés
  18. Drága Zazi, engedelmeddel erre nem nyomok lájkot.... Nem tudok. Megértem, hogy mit érzel, nem taglalom miért. Az pedig, hogy még egy lájkot sem nyomunk a blogokon.... Te is tudod, érzed a face milyen szinten változtatta meg a blogok életét. Ha az segít, egy jőkora ölelést kiutalok neked, pusztán önző szándékból, mert nekem is jól esne.

    VálaszTörlés
  19. Szia Zazi! Like-oltam és értékes közönséged vagyok. Versenyekkel kapcsolatban: kit érdekel hogy mennyi idő alatt? Múltkor utolsó lettem. A gyerek azt mondta, hogy csak azért mert volt aki nem is csinálta végig. Te legalább végigcsinálod. Nem ez számít? Istenem, hát nem lehet mindenki Usain Bolt. Megcsináljuk "oszt" jónapot. Magadból csak te tudod kihozni a legtöbbet-legjobbat. Ne becsüld le magad. Csapatban versenyen azért jó futni, mert nálam mindig lesznek jobbak a team-ben és így olyan nagy gáz nem lehet a végén. Kitartás. Hogy egy klasszikust idézzek: "még nem veszíthetek, még nem, még élni akarok." :-))))) Nóra

    VálaszTörlés
  20. Drága Zazi! lakatos Andi vagyok a FB-ről, de most inkább ide írok Neked.

    Nagyon megértem a helyzeted. Én sem értem, hogy másoknak miért megy a futás olyan könnyedén, és hogyan szárnyalhatnak egyre feljebb, amikor nekem az első 5 km is hónapokkal később jött össze, aztán épp hogy valami sikert elértem, mindig lesérültem. A tavaly novemberi csúcs a 14 km futásom volt, ami után ugye a térdem adta meg magát. Persze bőséges bánatevésbe kezdtem, így Karácsonykor "csekély" 6 kg-al lettem több mint korábban, pedig korábban is volt már rajtam súlyfelesleg, szóval sejtheted.

    Aztán most meg mikor végre elkezdtem rendbe rakni magam, és ismét oda tudtam figyelni a kajálásra, meg futottam is ismét, bekaptam ezt a csodás porckorongsérvet. meg is műtöttek. Gondolhatod, hogy azóta hány kalóriát számoltam össze....

    Fél évig nem futhatok, de fejben már nagyon várom ezt. Mondjuk most főleg a rehabot, ami holnap kezdődik, és végre ott legalább mozoghatok is, és Neked ígérem meg, eddig senki másnak nem mondtam, hogy a kajára is oda fogok figyelni! Tudod miért Neked ugye???? :)

    Szerintem szuper csaj vagy, és itt egy csomó sorstársad van, aki nem tud rögtön szuper teljesítményt produkálni, és sokszor vissza is esik a teljesítménye meg a fogyókúrája. Nem vagyunk tökéletesek, de vannak nálunk rosszabbak is, mert mi legalább próbálkozunk.

    hatalmas ölelés, sok puszi, Andi

    VálaszTörlés
  21. ez csak egy hullámvölgy, el fog múlni. gondolj arra, h mennyi embert inspiráltál már a futásra, és szerintem akik futnak, azok tökre megértik a helyzetet..tudom, h van az edzésterved meg minden, de én a helyedben kihagynék egy hetet, kicsit pihenni, vagy nem is tudom, nem foglalkozni vele, utána szerintem jobban esne a futás..nekem ez már bevált..

    VálaszTörlés
  22. Ezentúl mindig megnyomom ezt a fránya gombot! Mert micsoda dolog, hogy csak élvezem a stílusodat, a gondolataidat, a lelkedet immár vagy 2 éve, és semmit sem adok érte!

    Kedves Zazi, jobb ha tudod, hogy sokan bámuljuk a vállalkozókedvedet és a kitartásodat is, ami az ilyen mélypontok ellenére jellemez Téged. Az meg nem biztos egyébként, hogy pont a futásnak kell annak lennie, amitől mást látsz majd a tükörben. Nekem pl. semennyire nem megy, se időm, se kedvem, se energiám. Viszont a gyengeségeim legyőzésének élménye nagyon sokat segít, az ember önállóbbnak, erősebbnek érzi magát tőle, úgy érzi, ha ez sikerült, akkor minden sikerülni fog (most pl. én éppen fogyok: felesleges kalóriák elhagyása + rendszeres szauna módszerével)!

    Lehet, hogy a többi követőd kiátkoz, de lehet, hogy most egy időre valami egyebet kellene keresned! Persze a mozgás valamilyen formában elhagyhatatlan, menjetek Z-vel rendszeresen kirándulni, sokat gyalogolni!

    Remélem, holnap vidáman ébredsz! Ja, és majd megkereslek egy táskáért, régen latolgatom, mert életemben ilyen gyönyörűeket nem láttam!

    VálaszTörlés
  23. Ahá, szóval így kell gyűjteni a lelki motivációt! Zaz, én ritkán reagálok drámai hangra, de most mégis. Nem vagy béna! Azt szoktam mondani a barátaimnak, hogy de sokan szeretnének ilyen bénák lenni, mint te. Felejtsd már el ezt a hatperces futó őrültséget. Szerintem vagyunk egy páran, akik tényleg képtelenek a like-ra (ki milyen okból). Nekem pl nincs is fb profilom, be sem tudok lépni. Azt sose feledd, hogy téged egyetlen like, egyetlen komment nem definiál. Ebbe a hibába hajlamosak belecsúszni a közösségi emberek. A fogyás pedig szerintem sokkal nehezebb, mint a futás. Viszont az egészséged miatt fogynod kell, ez van, küzdeni kell. (A nátha miatti felmentés természetes, amúgy meg a Főnök úgyis tudja mit csinál.) Szeretettel üdvözöllek.

    VálaszTörlés
  24. Kellemetlen, de nem tudom hol az a gomb amit meg lehet nyomni, ha nem írok hozzászólást. Nem tudom hogy kell like-ot nyomni. Nem tudtam hogy a blogon is lehet. Azt gondoltam hogy az facebookos, meg instagramos dolog. Nem vagyok jártas, pedig szívesen lennék rendes olvasód! Ha most hülyeséget írtam, legyen szíves világosítson fel valaki. Köszi: Judit

    VálaszTörlés
  25. Tudom, hogy ez n(s)em vigasztal, de azért csak elmondom, hogy valószínűleg én se leszek már sokkal jobb ennél a 6.30-asomnál az alkalmankénti 7-8 kilométeren, viszont szenvedni meg nem vagyok hajlandó, mert nem ez a cél. Persze engem kifejezetten taszít mindenféle versenyhelyzet meg tömegrendezvény, ahol minduntalan azzal szembesülnék, hogy mások mennyivel jobbak. Nekem épp elég naponta enmagamat legyőzni, és nem vagyok biztos benne, hogy a 40-es éveim vége felé erőszakot kéne tenni magamon...:)
    Az pedig, hogy honnan hová jutottál pár hónap alatt, nem mindennapi, úgyhogy én nem pironkodnék.

    VálaszTörlés
  26. Nekem is volt eleinte ilyenem , már nem érdekel. 7 perc alá valószínűleg ebben az életben már nem kerülök, 5 km felé sem . Simán kiírom a Futanyura a sok 15-21 km -es futó közé a szerény 3-4 km -et. Mert ez nem erről szól, hanem arról, hogy az eddigi nagy semmihez képest mit teszek. Arról, hogy igenis 41 éves vagyok, és majd 70 kg, nem várom, hogy az idő kereke visszaforduljon, de nem is nézem ölbe tett kézzel- lábbal :-) Egyébként már gondoltam arra , hogy ha marha sok időm lenne sok futós facebook oldal mellé nem ártana egy olyan , ahol a magamfajták is megtalálnák a hasonlókat :-) Vagyunk jónéhányan, és én ezt nem vagyok hajlandó kudarcnak elkönyvelni, nem lehet mindenki maratonista és kész.

    VálaszTörlés
  27. Kedves Zazi!Maximálisan megértelek,mert én is pont ilyen hullámvölgyben vagyok pár napja... :( úgy érzem leragadtam,nem fejlődöm!A futós csoportba be sincs kedvem lépni,fáj olvasni,h.mások sokat futnak,gyorsulnak...stb.persze gratulálok nekik,felnézek rájuk,de így túl nagy az elvárás magammal szemben,h.én is-én is!most egy ideig csak a magam örömére fogok futni,mert nagyon szeretek,az életem részévé vált!Kitartást kívánok Neked,remélem kimászunk mihamarabb a gödörből!Bocsi h.hosszú voltam,ölellek!F.

    VálaszTörlés
  28. Akkor most elmondom, hogy én egyáltalán nem tudok futni. Meghaltak azok az izmaim, amitől magasra és gyorsan tudnám kapkodni a lábam. De tudok sietni (lapos talajon). Szóval irigyellek. Egyébként
    http://www.sgyak.u-szeged.hu/tanar/nyemcsokne/lapok/oi_gondolatok_a_pinceben.htm
    És ha nem tudsz versenyezni? És ha nem érsz el x perc/méter-kilométer eredményt? Attól még futsz, hozzád nőtt, és szépeket fényképezel. Köszi érte. A hullámvölgyek meg majd elmúlnak. Mindjárt jön a nap, meg majd megint meglátogatlak egyszer csak a wampon. :o))

    VálaszTörlés
  29. Csak annyit kérek: MOST ne hagyd abba!!! Pusszantás mandita

    VálaszTörlés
  30. Drága Zazi! Nem vagyok egy sportos alkat, soha nem is voltam és már nem is leszek (54 éves fejjel nem kezdem már el.). Viszont az az energia, erőfeszítés amit megteszel az biztos sikert hoz. Ez most egy hullámvölgy, de aki ennyire motiváltan vasakarattal teszi a dolgát az a végén sikert arat. Kitartást, jókedvet és sok sikert kívánok. :) Szügyiné Kati vagyok.

    VálaszTörlés
  31. Zazi, tudod, hogy mi jön a hullámvölgy után? Hullámhegy - már ha a sinus görbe útját járjuk - mert azt járjuk! Like your post (and past and future)

    VálaszTörlés
  32. Na akkor itt is... Van ilyen. Vége lesz ennek is. A vivicittás csoportok meg... én sem megyek. Nem érdekel, hogy kb naponta futják 2 órán belül a 21 km-t. Nem motivál, már be sem nézek. Pedig vártam. Bezzeg István 2 mondatával nagyot lökött ma rajtam, az meg számít. OTT számít. OTT számítasz. Remélem, tudod. Ha most nem is, majd holnap :) Puszi neked.

    VálaszTörlés
  33. Én csak zugolvastam, erőt merítettem az írásaidból... Csodáltam a kreativitásod, energiád, stílusod. Igazad van, önzőség volt. Kitartást kívánok, napsütést, fényt, energiát, nevetést... ölellek.

    VálaszTörlés
  34. Kedves Zazi, rossz olvasni a rosszkedvedet, de bízom benne, hogy ez múló állapot, ahogy többen is írták. Szerintem jól teszed, hogy kiírod magadból, egyrészt saját magad megkönnyítése miatt (mert jobb kint, mint bent:)), másrészt pedig megbizonyosodás mások számára, hogy igenis van ilyen is, nem mindig fenékig tejfel a futás. Úgy gondolom, hogy mindenkinek vannak ilyen hullámvölgyek, csak nem mindenki írja meg. Én itt lájkolni azért nem tudok, mert általában melóból olvaslak, ahol az FB. le van tiltva…
    Tudod, hogy én is tavaly nyár elején kezdtem el futkorászni, és december végén futottam először 6 km-t, egészen addig csak kétszer futottam 5 km-t, az én rendszeres köröm 4 km.
    Én is Midicittás vagyok. Azért jelentkeztem a csoportba, mert szeretnék fejlődni, és kíváncsi voltam egy „profi” edzéstervre, és arra, hogy képes vagyok-e rá. Nem fogok menni magára az eseményre, csak magamnak szeretnék bizonyítani, hogy meg tudom csinálni. Már tudom, hogy tudok 7 km-t futni egyben, de azt is tudom, hogy fáj. Amióta az edzéstervet csinálom, minden alkalommal fáj a bal térdem kívülről. Vagy már futás közben, vagy utána a megpihenés közben-utána. Előtte is volt ilyen, de nem minden alkalommal, valószínűleg, mert hetente átlag 2 futásom volt, most próbálom a 3-at. Úgy érzem, a tempóm is csökkent, és még a súlyom sem változott. Úgyhogy én is csak egy helyben topogok, mert szeretnék továbblépni, de ha fáj, akkor nem lehet erőltetni.
    A csoportról: igen, van akinek megy, (lehet, úgy látszik, hogy nekem is, pedig nem a kisujjamból rázom ki:)) de most én inkább azt látom, hogy jajgatnak a lányok a tempó miatt, elég sok bíztató kommentet írogattam az utóbbi időben.
    Néha belenézek abba a csoportba, ahol 2014 km-t futnak ebben az évben, hát én az ottani eredményektől halok el minden alkalommal. Na, ott volt aki 4 hét után futotta az 5km-t. Ez nekem is furcsa volt.
    De azért Hajrá Neked, Nekem, és minden futónak, nem szabad feladni, mert az egészségünkért teszünk nagyon sokat. (azt olvastam, hogy aki rendszeresen fut, az 6 évvel is meghosszabbíthatja az életét:)) Nagy ölelés!

    VálaszTörlés
  35. Zazi, én pár hete kezdtem futni. Motoszkált már egy ideje a fejemben, aztán jött a blogod, mondom dejó! őis! fut! énisakarom! Csatlakoztam a minicitta csoporthoz és nem hiszem el hogy nemsokára 1 km futás csak bemelegítő futás lesz, vagy hogy létezni fog többféle futótempóm, amit majd váltogatni tudok ésatöbbi. És hozzáolvaslak téged is, és olyan jó hogy írsz és futsz, tényleg ad valamit.
    Egyébként én az úszásban értem el egy mélypontot, egyszerűen nem fejlődök már sok ideje, persze csak magamtól csinálom, nincs edzőm, de most komolyan elkeseredtem a stagnálásom és a lelkesedés csillapodása miatt (másfél éve csinálom). Úszóblogot sajnos nem találok :/

    VálaszTörlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)