2013. május 5., vasárnap

(hatodik alkalom)

Fantasztikus.

Az van, hogy egyrészről az az izomláz, ami üléskor ülő helyből felemelkedéskor (magyarul: felálláskor) jó kis kínokat okozott, az a futáskor elillant, persze, helyet adott minden más fajdalomnak (a talpam, a sípcsontom), de akkor is. Felszívódott, eltűnt.

Ez viszont mind semmi ahhoz képest, hogy kiderült, nem is jól mérem a távolságot (sacc), ugyanis többet futok. TÖBBET.  A csodálatos tájékozódási képességem az endomondo-n  sem hagyott cserbe, nem tudtam belőni eddig,  hogy honnan hová futok, de a férjem segített és azt írta ki az a kis cukiság, hoyg 150 méter. De én nem hiszem el, nem futhatok 150 métert, még soha nem futottam annyit. Hétszer meg pláne.

Na, ezért azt mondom, hoyg oké, legyen 100 méter,  Zé ugyan  haragszik érte, mert szerinte ennél jóval több,. de nem baj, mert ez így is nagyon király. Egy király vagyok. Vagy az udvari bolond.

Szóval, holnap összegzem a múlt hetet, meg mázsálás is lesz, jönnek a számok. Azt viszont tudom, hogy a következő héten nyújtom a távot, el fogok futni a hegylakók postaládájáig, de csak ötször. Aztán gyaloglás vissza, majd megint. Ezt a műholdas térképen elég jól be tudjuk lőni, tehát elég jól tudom majd számolni a métereket.


(150 méter??? lehetetlen.)

4 megjegyzés :

  1. Itt is lehet szurkolni? Hajrá Zazi!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. itt lehet igazán! és kell is :) rám fér...

      Törlés
  2. Hajrá Zazi! Ezek az APRÓSÁGOK tudják feldobni az embert... Mit neked 150 méter 7x :D GRATULÁLOK!!!! Csak előre és előre!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mit nekem??? hát a tüdőm??? az már smafu??? :D
      hajrá,Krisztina neked is!!

      Törlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)