2013. június 12., szerda

yourself

Lassan kezd eluralkodni az életemben a futás, úgy értem, ezt művelem, erről olvasok, erről írok, de résen vagyok, s megtagadom tőle a testem. Úgy értem, verseny.

Az a helyzet, hogy a futás egy olcsó tömegcucc, könnyű hozzájutni, könnyű rászokni, endorfint termel, a díler meg saját magam vagyok. Elkezd az ember futni, eljut (mondjuk) 1 km-ig és azt gondolja, hoyg ez megy, ez király, ez sikerélmény, ezt akarom most és mindörökké. Eddig nem figyelt rá, de most szembejön vele egy csomó futóverseny, óh, hát még ez is van? Eleinte vihorászik, hogy van ugyan 400 méteres etap, s ezt talán még ő is végig tudná futni, csak mindig kiderül, hogy ez nem a túlsúlyos kezdőknek, hanem az ovisoknak szól. Ovisoknak. Velük van egy szinten. 

Aztán mondják neki, hogy te, lesz egy 3 km-es verseny ősszel, nyáron meg egy 4 km-es és hát amikor lefut 3,5 km-t*, akkor már a csillagos ég a határ, de jöhet neki az oroszlán is. Holott olyan kis béna. De van egy spirál, amiről azt gondoljuk, hogy csak felfelé vihet, különben is, ez tök egészséges, tök trendi, tök izgalmas, tök öröm, hát hogyne lenne jó és igaz éltető erő.

Én tegnap sokat gondolkodtam ezen, és akkor ezt vegyük hozzá az első mondat activitijeihez, szóval, hogy ez így nagyon szép és nagyon jó, az ember pedig teljesítménycentrikus, és most nem azt értem ezalatt, hogy nyerni szeretne, hanem azt a pluszt, amit egy olyan verseny tud adni, amit életében először egyáltalán végigfut. Másokkal. El tudom képzelni, hogy ha utolsóként is, de a záróbusz előtt ér be a futó csatakosan, megátkozva  napot, amikor futócipőt vett, meg a netet, ami szeme elé dobta a versenyt, szóval, hogy ez valami csúcs lehet, olyan igazi sírós érzés és vágyom is rá, igenis szeretnék izzadtan a záróbusz rémétől fenyegetve befutni a célba azon a kemény 3 km-es szakaszon. 

De nem most. Hanem majd ősszel? Télen? Van egyáltalán télen futóverseny? 
Megmondom, mit szeretnék most, de ennek két aspektusa is van: az egyik fizikai, hogy hagyjuk már, olyan kis béna vagyok, majd ha 3 km-t 21 perc alatt lenyomok, akkor van értelme elkezdeni beszélni versenyről (még ha a verseny csak az adott táv végigfutását jelenti is), vagy ha a szigetet körbefutom egyben, vagy mittudomén, ha 50 fekvőtámaszt simán, szóval, ha számokkal  is igazolható, hogy ez nekem menni fog, nem állok meg, nem adom fel, nem ülök le a földre sírni.

A másik viszont nem a fizikai teljesítmény, hanem a lelki, egyszerűen nem vagyok felkészülve arra, hogy rajtszámot kapjak és 50 (100? 1000?) ember között fussak, nem az emberek miatt, hanem egyszerűen nem értem még meg. Még ovis vagyok, s hiába kezdem magam egyre otthonosabban érezni a futásban, hiába ad löketet a napjaimnak, hiába szövi be furmányosan az életem, még nem megy. Nem szeretnék lépcsőket kihagyni (nem is tudok), s bár aláírom, hogy egy nekem való táv leküzdése hihetetlen inspirációt és további motivációt  rejt magában, hogy ez megsokszorozza az ember erőit (mentálisan és fizikálisan is), hogy ez beépíti a futós közösségbe - oké, értem, de én még nem vagyok fejben ott. Ja, testben sem. 

El tudom képzelni, hogy két hónap múlva lefutom egyben a 3 km-t, nagyon is el tudom képzelni, szoktam is édelegni ezen a képen, meg azt is el tudom képzelni, hogy két hónap múlva már nyafogni fogok, hogy miért is nem adtam magamnak nagyobb belső hitelt, hát hiszen ez megy és majd itt fogok panaszkodni, hogy milyen hülye és gyáva barom vagyok, de végül is kerget engem valaki? Nem. Lesz verseny jövőre is? Lesz.
Ja, hát az előfordulhat, hogy majd azt mondom, hogy na, megint kicsinyhitű voltam és nem hittem magamban és megint az apró, biztonsági lépések mellett döntöttem, holott.. belefér. Majd vissza is nézem, mit írtam június elején, meg majd verem is a fejem a falba, de most mindenképpen azt érzem, hogy ez még nem az én (futó)utam. Még nem kell utolsónak sem beérnem.

Szeretném belakni a távomat, sőt, mást mondok: szeretném jól érezni magam a futásban. Ha nem lenne állandóan ez a komfortzónánkat túllépni kihívás, akkor azt mondanám, hogy szeretném komfortosan érezni magam. Érezni a futást, ez nevetséges? Vagy érthető? Még az ismerkedés ideje van, kóstolgatjuk egymást, semmi összeköltözés, szimplán randik, bulik és mozi és strand van, csiszolódunk, összecuccolni majd később. (ahányszor leírok egy mondatot, azt érzem, hoyg még mindig nem fogalmaztam meg elég jól)

Mindenesetre drukkolni lehet, hogy .. annyi mindenért lehet. Hogy 3 km egyben, hogy javítsak az időmön, hogy legyőzzem magam, hogy jól érezzem magam a futásban, hogy egyre bátrabb legyek, hogy fogyjak még sokat, meg ilyesmi. Ha így nézem, folyamatosan versenyben vagyok, nemdebár?


* szar tempóban, meg megszakítással, de olyan könnyű elszállni, nem?

16 megjegyzés :

  1. olyan jól összefoglaltad Zazi! mindenben egyet értek és látom, hogy szinte mindent elrontottam. most már tudom, hogy az agyammal mindent felül tudok írni... sajnos... mert így végkimerülésbe vittem magam. kitartásban bajnok vagyok, fogcsikorgatásban is. talán mazochista is, hisz mit ér az edzés ha nincs izomláz... hát most két hónapot visszaugrok és kezdem elölről... jó nekem, mert edző néni segít betartani a helyes tempót... nem lesz erőtartalékok kifacsarása, nem lesz csak azért is... és talán ha helyre állok fizikailag, akkor lelkileg is feltápászkodom végre... vagy fordítva. viszont nagyon örülök, hogy Te látod a számodra helyes mértéket és e szerint menetelsz előre. Csak így tovább!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne akarjak végkimerülést, hanem szimplán jó érzést, lehet, hogy ezért van. meg azért,mert így is a maximumon vagyok, perpill nem tudok többet magamból kihozni :D

      neked pedig visszalépés kell, ha van edző, az segíthet és sokat számít a tudatosság, az, hogy van valaki mögötted, aki tudván tudja, hogy mi a jó neked, mert valljuk be, gyakran mi sem tudjuk.

      én nagyon drukkolok neked, és pleaese,mesélj még :)

      Törlés
  2. Én azért drukkolok, hgy jól érezd magad benne és hogy sikerüljön fogynod. Hajrá!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. na, azért lehet is szurkolni, rám fér :DDD köszönöm,Katám!

      Törlés
  3. Zazi! Nem lesztek véletlenül a hétvégén Tihanyban? Mert most szombat este beleszagolhatnál (akár csak ha nézőként is) Balatonfüreden egy futóverseny miliőjébe. lehet, hogy segítene a dilemmád feloldásában. Csak úgy eszembe jutott. Mi ott leszünk. Meg azt hiszem a DK Team-ből is páran.
    http://www.maratonman.hu -> Fáklyás futam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én azt hiszem, tervben van a lemenetel, más is invitált (Tünde), nagyon szeretnék, s ha igen, ki nem hagynám, hogy ott legyek. én is úgy vélem, hoyg sokat tud adni, naná, hoyg akarom ;)

      Törlés
    2. Igen, igen!!! A futóverseny hangulata az jó kis motiváció lesz.
      T.

      Törlés
  4. De bizony, nagyon jól és érthetően fogalmaztál, mint általában :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. neked meg puszi :)

      nehéz ez,mert végig azt éreztem, hogy nem, nem így , ez így nem érthető, nem jó, de most másképp mondani mégsem tudom. viszont ha így is érthető (ha így is érted :) ), az nekem remek :)

      Törlés
  5. Zazi, tényleg nem vicceltem a Teliholddal (a tavalyi képek fent vannak a honlapon.) Nagyon jó a hangulat és szívesen lekocogom veled a 4 km-t, azt se gondold cikinek, ha belesétálsz. (Mindig van olyan, még gyerek is!)

    Zsoltnak egyébként igaza van abban, hogy ha mégsem akarod, akkor gyere el nézőként. Csuda-egy-rajtszámunk van, bizony! Küldök egyet e-mailben, csak úgy: kedvnövelőnek! :) Szeretettel: Ági.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ági drága, nézőként szerintem elmegyek, s bár most kategorikusan kijelentettem valamit,amiről azt feltételezem, hogy a jó út, ez mégsem jelenti azt, hogy ha üstökös-szer fejlődésen megyek át váratlanul, akkor ne kapna el a gépszíj és ne jelentkeznék. (igen szép a mondatom)

      viszont ezt úgy szeretném elérni, hoyg szimplán futok, tehát ne lebegjen szemem előtt egy verseny sem, hoyg jaj, nekem ma többet kell és gyorsabban kell, hanem teszem egyik lábam a másik után, s ha éppen jól alakul, akkor akár el is mehetek. csak a feszítő érzés ne legyen,azt szeretném.

      hogy le is futod velem, ez meg annyira kedves tőled, én nagyon meghatódtam, tudom,többször mondtad már, de mindig meghatódom. egy baj van csak: nem bírnád a tempóm. (értsd jól!) :D

      Törlés
    2. Tiszteletben tartom az elhatározásodat. De.

      Izé. Nem de, hanem : a verseny nem attól verseny (legalábbis a "mifélénknek" - értsd jól! :D - , hogy többet és gyorsabban kell futni, hanem tesszük az egyik lábunk a másik után sok más mifélénkkel együtt. A "versenybe" nincs beleszólásunk :)

      Ha akarod, egyik nap elmegyek akár Bajnára is kocorászni veled :)

      Törlés
    3. Gigi: :)

      meglátjuk, maradjunk ennyiben, jó? meddig kell jelentkezni?

      Törlés
    4. Július 20-ig:) A vendégem vagy! :DDDD

      Törlés
  6. A következőt gondolom a futóversenyről...
    Egyrészt: A futóverseny nem szalad el. (Erős Gábor)

    Másrészt: Arról álmodok - nyilván! -, hogy egy nap majd Balboát futok (és nem a mentő visz el a végén), hogy majd félmaratont futok (és nem a hullabusz szed össze, mert lassú vagyok), hogy jövőre UB-n indulok minimum kétszer 10 km-rel (és nem kell megmenteni féltávon), de ezek álmok, álmodni meg kell.

    Harmadszor pedig: nem kötelező versenyezni. Én versenynek fogom fel a hajnali köreimet is, de a SPAR-t, az UB-t, a Kocakocogó Coca-Cola gálát is, pedig állítólag csak játék. :)

    Ma, miközben meséltem az UB-ről valakinek, úgy döntöttem, nem versenyzek, legfeljebb saját magammal. Elmegyek a Suhanj!6-ra, mert jótékonysági, nevezek a SPAR maratonkára, mert ott nincs idő, amit hozni kell, és nekem az most fontos.
    Ez az elhatározás. Majd meglátjuk.

    (Az októberi SPAR-on viszont szeretnélek DK-színekben látni, ha másért nem, hát gyalogolni egy jóízűt, és közben hajrádékázni a maratonkásoknak, majd a minimaratonosokkal kordonon kívül lefutni az utsó 500 métert, aztán "Mert megérdemeljük!" felkiáltással megenni a célcsomagban kapott nápolyit, mert esküszöm, az egészben az a legjobb.) ;)

    T.

    VálaszTörlés
  7. ez megér egy hosszabb választ, este jövök haza (megint el,éljen a home-work )! :)

    VálaszTörlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)