2013. június 18., kedd

tudat(os)módosítás



Egészen biztos, hogy valami történt velem, vagy a férjem varázsgombával dúsítja a reggeli kávémat, vagy ufó-látogatás történt vagy valami, mert arra az opcióra gondolni sem merek, hogy ezt én tudatosan csinálom, ezt a futás nevű formációt.

A férjem pár héttel korábban mondta, hoyg nekem a 20 fok alatt liluló körmömmel  majd a tél lesz a nagy kihívás, de én már akkor is sejthettem valamit és mondtam, hoyg előbb át kell verekednem magam a nyáron.

És lőn. Ma 3/4 6-kor keltem fel, fél 7-kor már elindultam, mert úgy véltem, hogy ha este nem bír lehűlni a levegő, akkor majd reggel, mert én olyan frankó vagyok, hogy már előre megtervezem a következő napomat, hogy jusson idő erre a nyamvadt kocorászásra, de hogy tört volna el a lábam, amikor a futócipőt megvettem.
Ez nem egy sikersztori-blog ám, itt van izzadás, meg nyögés, meg elhaló hang, meg izomláz, meg sírás, és ezt ma így mind egyben  és turbózva.

Sütött a nap. Rám. Végig. Mindehhez a mező egy részét lekaszálták és valahogy odahányódott az egyébként is göröngyös, egy lábnyom széles "útra", bukdácsoltam, a víz ömlött rólam, rugdaltam a lábammal a szalmát / szénát (van némi botanikai hiányosságom), úgy emlékszem, kissé káromkodtam is és nemhogy nem értem el a tihanyi bejáratottnak gondolt 2 km-es távot, hanem a 1,5 km-es etapon kétszer is meg kellett állnom, na jó, visszafelé több lett, de akkor is volt kényszerpihenő.

A következő bajaimra emlékszem (és megnyugtatok mindenkit, van, amire már nem):

- meleg van
- k.meleg van
- mi, ez emelkedik is??
- miért nem fúj a szél
- miért tűz a nap
- hogy én mekkora barom vagyok
- ki kaszálta ide elém a mezőt
- miért nincs itt egy kút
- mi ez a rengeteg az autó (tőlem 200 méterre, párhuzamosan)
- ne csicseregjetek
- nem hiszem el, hogy megint megállok
- nem tudok továbbindulni
- csöpög a víz a szemembe
- feltolom a fejemre a szemüveget
- nem látok, vissza a szemüveget
- 5 méterenként esik ki a fülemből a dugó
- összetekeredik a zsinór
- felpöndörödik a nadrágom
- nem pöndörödik fel a nadrágom
- a pulzusmérő alatt dunsztban a kezem
- honnan van reggel szúnyog...

Valahogy visszavánszorogtam a szoborhoz, ott a nyilvánvalóan futók lábadozására szolgáló árnyékos padon ültem vagy 15 percet, előkotortam a bokorba rejtett vizes palackot, öntöttem magamra belőle (ittam is!), s amikor úgy éreztem, képes leszek  a szokásos, levezető 630 méterre, akkor elindultam, de egyet mondok: nem voltam képes. 10 méter után azt mondtam, hogy game over. Jöhet a varázsgomba.

Még azt elmondanám, hogy  a csodálatos futás közben mintegy kínzásképpen még eszembe jutott a szombati füredi félmaraton és maraton és ironman és 4,2 km-es futáson résztvevők mozgása (majd írok erről is), mind ritmikus, mind egyenletes, mind könnyed, mindre haragszom.


Sírok. És holnap más időben, másfelé megyek. Mondom, hogy történt velem valami.




18 megjegyzés :

  1. Drága Rita!

    Ha ilyenek nem lennének akkor nem tudnánk értékelni azt amikor minden tök jól megy!
    Én egy ilyen futás után a következő jól sikerültnek nagyon tudok örülni.Nálam tegnapelőtt volt az utolsó ilyen amikor szinte pont ezt le tudtam volna írni amit most te írtál.Utáltam minden percét, megsültem, szétfolytam de akkor is MEGCSINÁLTUK és ez a lényeg! Kimentünk! Ha rövidebb is lett mint terveztük... TE megpróbáltad, nekiálltál és ez a lényeg!!! :)
    Meg az hogy imádunk! Te csak fuss!!! :)

    u.i:
    Próbáld meg este amikor már lement a nap!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem fenyegetőzésképpen, de holnap este megyek. fejlámpával. a falu meg csak nézzen.:D

      Evi, te is biztosan tudod, milyen iszonyú sokat jelentenek ezek a kommentek.köszönöm!

      Törlés
  2. Minden viszonyítás kérdése. A szombat esti szamba-szerű, kecses és ritmikus mozgásom után én most nagyon irigylem tőled ezt a szenvedős futást is. Ég a torkom, az orrom kétszeresére dagadt és csöpög, tegnap este pedig már 38 fokos lázam volt. Hogy lehetek a kánikula közepén megfázva...? A tapasztalataim alapján ez legalább 1 hét kihagyás...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jobbulást Zsolt!
      Kegyetlen lehet ebben az időben megfázva és lázasnak lenni...

      Törlés
    2. Zsolti, a betyárját. :(
      a mozgásod pedig igenis irigylésreméltó volt!

      pihenj, gyógyulj,kúráld magad, vigyázz...

      Törlés
  3. Zazi, Zazikám, ne keseredj el: szélsőséges viszonyok között épp hogy létezni lehet. Azt mondom: amíg tart a kánikula, ne is törd magad. Ha mindenáron mozogni akarsz, tempózz a Balatonban (te mázlista). Nyugi, ez nem feladás, hanem ésszerű alkalmazkodás a körülményekhez. Ennél is ésszerűbb alkalmazkodásnak már csak a pancsolást látom...
    Fel a fejjel!
    Juli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. dehe máhár nehem vahagyuhunbk lehent.... :((((

      Törlés
    2. Hát az tényleg baj... :((
      Akkor minden együttérzésem a tiéd.
      J.

      Törlés
  4. Zazi, úccse hagyod te ezt abba. Annyira beléd van most már kódolva, hogy hatalmas koppanás lenne (nekem is), ha nem lenne igazam. De az lesz, mert erőőőőőős vagy, sokkalta inkább mint én, aki továbbra is a monitor elől szurkol neked.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát már csak nem, ugye?? meg is őrülök...

      nem tudom,mi visz tovább, az biztos, hogy nem a mai jó eredmény :D
      fogod te még azt írni nekem, hogy zazi, nem fogod elhinni, ezt meg ezt csináltam... :D

      Törlés
    2. hehe....elméletben én is jó vagyok.
      de amilyen jó példával jársz elől.....bizisten már nem az elmélet foglalkoztat, hanem az, hogy szégyenlem magam!

      Törlés
  5. Nagyon-nagyon ügyes vagy! És nem vagy egyedül - olvasd el mit írtam tegnap délután az edzésnaplómba Olyan szörnyű, hogy nem írhatom ide a nyilvánosba :DDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én ettől megőrülök, továbbra sem tudom elolvasni,pedig regisztráltam is, és akarok olvasni más szenvedéséről... az nem lehet, hoyg csak én... hogy csak engem visel meg az időjárás???

      Törlés
    2. Akkor elküldöm e-mailben:)

      Törlés
  6. Néha van ilyen is. ne is gondolj vele... ezt a kánikulát nem embernek találták ki... csak vidítás képen mondom, hogy edző néni megtalálta a baj okát és mióta orvosolta, azóta jól vagyok. a gond ott volt, hogy tohonya életmódomnak hála a szívem is gyatra kondiban volt. emiatt ha mell fölött csináltam bármilyen gyakorlatot huzamosabb ideig, akkor a pulzusom naaaagyon felszaladt, minek után az oxigén ellátásom elégtelen lett és ájuldoztam. no de most már! erősítés (kar, mell és hát) fekvő vagy ülő helyzetben. amit javul az általános kondim szépen emeljük a magasságot :) szóval ismét lelkesen járok edzésre a többiekkel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. na, ez az! éljen éljen! ezért jó egy szakértő.... nagyon örülök neki, nagyon!

      Törlés
  7. A legmélyebb hódolatom, hogy még ebben a pokoli hőségben is, mikor a puszta létezés is megpróbáltatás! Bevallom, én már egy hete nem futottam, egyrészt a fenti miatt, másrészt hétvégén nem voltunk itthon, harmadrészt minden szabadidőmben a növényzet túlélésén fáradozom...

    VálaszTörlés

szeretem, ha van visszajelzés ;)